OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

A múlt év után januárban ismét gyorsulást mutathat a keresetek növekedési üteme, mivel ekkor jelenik majd meg a minimálbér és a garantált bérminimum kilenc-, illetve hétszázalékos emelésének közvetlen hatása.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete decemberben 727 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 500 500 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagkereset tizenegy, a nettó átlagkereset 10,9, a reálkereset pedig 6,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A rendszeres bruttó átlagkereset növekedésének mértékét részben a 2023. decemberi minimálbér- és garantált bérminimum-emelés befolyásolta.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára jelezte: a kormány töretlenül azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. Fontos, hogy a reálbérek tovább emelkedjenek, és amit az infláció elvitt, azt visszaadja a családoknak, ezzel is segítve a magyar háztartásokat. A kormány nagy hangsúlyt helyez a kispénzűek és a középosztály megerősítésére, a 2024-ben megfigyelhető kimagasló reálbér-emelkedés is ezen csoportoknál volt a legnagyobb.

– Decemberben a várakozásoknak megfelelően lassult a bérdinamika, ugyanakkor a 11 százalékos átlagbér-emelkedés továbbra is jelentős – nyilatkozta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Kiemelte, hogy a tavalyi év egészét tekintve a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal nőtt, köszönhetően a költségvetési szféra 16,8 százalékos bérfejlesztésének, miközben a versenyszféra átlagkeresete 12,1 százalékkal emelkedett. Szerinte rendkívül kedvező emellett, hogy a bérdinamikát nagyobb részben az alacsony keresetek növekedése hajtotta, ezt jelzi, hogy a medián bér tavaly az átlagbérnél gyorsabb ütemben, 15,6 százalékkal nőtt, amelyben a minimálbér és a garantált bérminimum bérfelhajtó hatásának volt a legnagyobb szerepe. Az év egészét tekintve a 3,7 százalékra lassuló inflációnak köszönhetően jelentős, több mint kilencszázalékos bővülést mutatott a reálbér, és ami még fontosabb, a reálbérek emelkedése a munkavállalók széles körét érintette.

Molnár Dániel szerint januárban ismét gyorsulást mutathat a keresetek növekedési üteme, mivel ekkor jelenik majd meg a minimálbér és a garantált bérminimum kilenc-, illetve hétszázalékos emelésének közvetlen hatása. Az éves bérdinamika kapcsán ugyanakkor a március–áprilisi adatok lesznek meghatározók. A vállalatok jelentős része ekkorra dönt az adott évi bérfejlesztések mértékéről, így az éves bérdinamika szempontjából is ez lesz majd a meghatározó. A béremelési döntésekre ellentétes irányú erők hatnak, a továbbra is fennálló gazdasági bizonytalanság óvatosságra intheti a döntéshozókat a bértárgyalások során, miközben a minimálbér emelése és a korábban vártnál magasabb infláció a munkavállalókat ösztönzi a magasabb bérek kiharcolására. – Várakozásaink szerint idén kismértékben kilenc százalék feletti ütemben növekedhet az átlagos kereset értéke, amely továbbra is jelentős, érdemben négy százalék feletti reálbér-dinamikát jelentene – tette hozzá.

– Az idén átlagosan nyolc-kilenc százalékos keresetemelkedésre számítunk, ami az öt százalék körüli inflációt figyelembe véve valamivel négy százalék alatti reálbér-emelkedést jelent. Ez a tavalyinál kisebb, de fenntarthatóbb érték, az eredetileg vártnál azonban a magasabb infláció miatt kisebb – közölte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Szerinte a kisebb reálbér-növekedésben a kevésbé feszes munkaerőpiac is szerepet játszik: a feldolgozóipar alacsonyabb kereslete jelentősen mérsékli a munkaerőhiányt. A szakértő szerint az idei magyar minimálbér-emelés mértéke belesimul a régiós átlagba, ám a garantált bérminimum ennél jelentősebb szereppel rendelkezik az átlagbérek növekedése szempontjából, így annak érdemi emelése is elengedhetetlen.

Forrás: Magyar Nemzet